. .   Lecitin . . . . . . . .
	Lecitinrõl általában: A lecitin olyan természetes anyag, amelynek rendkívüli elõnyeit egyelõre kevesen ismerik. Fõ alkotórészei a kolin és az inozitol. A kolin kulcsszerepet tölt be a biológiai membránok szerkezetében és gyakran kapcsolódik vitaminokhoz. (A biológiai membránok a sejtek - az izom- és idegsejtek - és az agyburok falai.)   Az inozitol a növényi eredetû élelmiszerekben, például a szójában fordul elõ. Az emberi agyban nagy mennyiségû inozitol tárolódik. A kolint és az inozitolt egyaránt "zsírégetõ", zsírbontó anyagként tartják számon. Ezek az anyagok megakadályozhatják a zsírmáj kialakulását.   A lecitin csökkenti a koleszterinszintet, minthogy a koleszterint és egyéb zsírokat vízzel elegyedõ (diszpergálódó) formává alakítja, így azok kiürülnek a szervezetbõl. Tisztítja az érfalakat, erõsíti a szívizomzatot. Mivel étrendünk általában a szükségesnél jóval több zsírt tartalmaz, szinte minden embernek nélkülözhetetlen lenne a lecitin.   Másik igen fontos hatása, hogy nagymértékben csökkenti vagy megszünteti az ízületi fájdalmakat. Rendszeres fogyasztása lehetõvé teszi, hogy az ízületi bántalmakban szenvedõk gond nélkül folytassanak olyan tevékenységet, amire egyébként fájdalmaik miatt képtelenek lennének.   Nagy segítség a lecitin az idõjárási frontokra érzékeny embereknek. Olyan sportolók sem nélkülözhetik, akiknek a teljesítményét ízületi fájdalom korlátozza.   A lecitin egészséges színt ad a hajnak és csökkenti a hajhullást. Segítségével megelõzhetõ az ekcéma kialakulása.   Javítja az emlékezõképességet és enyhe nyugtató hatású. Mézzel bevéve jó agytevékenység-serkentõ. Idõs, étvágytalan, kedvetlen embereknek kiváló roboráló és tonizáló szer. Jó székletlazító és puffadásgátló hatása is van.       Különösen erõs ízületi fájdalmak esetén (például idõváltozáskor) a szokásos mennyiségnek a többszöröse is fogyasztható. Semmiféle káros hatása nem ismert, túladagolni nem lehet Tartós szedése lassíthatja vagy megakadályozhatja az epehólyagban keletkezõ koleszterinkövek növekedését, kialakulását.       A lecitin fõ alkotóelemei: Létezik két B-vitamin származék, melyek a lecitin fõ alkotóelemei: a kolin (B11 vitamin) és az inozit (B8 vitamin). Számos egyéb elõnyös tulajdonságaik mellett az idegrendszerre, az agy mûködésére, és a memóriára gyakorolt hatásuk ismert. Fõ forrásuk a szója lecitin, a tojássárgája és a marhamáj.  -Kolin A kolin, vagy más néven B11 vitamin a szójalecitinben található meg legbioaktívabb formában, szervezetünk leginkább a kolinnak ezt a formáját tudja hasznosítani. Szükségességét ma már nem vitatják, hiszen kutatások támasztják alá, hogy a kolin nélkülözhetetlen az agysejtek növekedéséhez és akadálytalan mûködéséhez. Hiánya többek közt memória zavarokat okoz (feledékenység, koncentrálási nehézségek, fejfájás, ingerültség, stb). Létfontosságú tápanyag a terhesség és szoptatás alatt, ugyanis a csecsemõknek a gyors agyi fejlõdésük megfelelõ szinten tartásához a napi anyatej adagjukban annyi kolint vesznek magukhoz, amennyit egy átlagos felnõtt használ fel. Szervezetünk napi szinten 3-4 gramm kolint állít elõ, azonban erõs mentális és lelki teher alatt a napi szükséglet dupláját is elhasználhatjuk. A kolinnak fontos szerepe van az agy anyagcseréjében.  -Inozit Agyunk másik fontos táplálékához a B8 vitaminhoz (inozit) elsõsorban a hús, a tej, a gabona, a gyümölcsök, a dió- és fõzelékfélék fogyasztásával juthatunk hozzá. Az inozit jótékony hatással van az agymûködésre, az idegrendszerre. Szervezetünkben a bejuttatott szénhidrátból pl. a máj, a vese állítja elõ, majd a vér útján jut el a sejtekig. A gerincvelõben, az agyban és az agyfolyadékban nagy mennyiségû tartalékok képzõdnek inozitból, azonban erõsebb leterheltség esetén ezek a készleteink felhasználódnak. Fontos tudni, hogy az alacsony tápanyagtartalmú vagy félkész ételek fogyasztásával az inozit termelése lecsökken, a koffein pedig kifejezetten pusztítja az inozitot. A lecitint gyakran az idegek táplálékának is nevezik. Kiemelkedõen fontos a sejtek anyagcsere folyamatában. A foszfátok osztályába tartozik, magas koncentrációban fõleg a csontvelõben, az agyban, a májban és a szívben található meg. Nélkülözhetetlen alkotóeleme a sejteknek, különösen a sejthártyának és az idegszövetnek. Mint emulgálószer a lecitin hozzájárul a zsírok felbontásához, ezáltal az egészséges koleszterinszint fenntartásához, javítja a zsírban oldódó vitaminok felszívódását és segíti a gyomor nyálkahártyájának védelmét.     A lecitin fogyasztása hozzájárulhat az agy és az idegrendszer megfelelõ mûködésének fenntartásához. Fõ alkotórészei a kolin és az inozitol. A kolin kulcsszerepet tölt be a bioló­giai membránok szerkezetében és gyakran kapcsolódik vitaminokhoz (a biológiai membránok a sejtek - az izom- és idegsejtek - és az agyburok falai). Az inozitol a növényi eredetû élelmiszerekben, például a szójában fordul elõ. Az emberi agyban nagy mennyiségû inozitol tárolódik. A kolint és az inozitolt egyaránt "zsírégetõ", zsírbontó anyagként tartják számon. Ezek az anyagok megakadályozhatják a zsír­máj kialakulását. A lecitin csökkenti a koleszterinszintet, minthogy a koleszterint és egyéb zsírokat vízben diszpergálódó formává alakítja, így azok kiürülnek a szervezetbõl. Tisztítja az érfalakat, erõsíti a szívizomzatot. Mivel étrendünk általában a szük­ségesnél jóval több zsírt tartalmaz, szinte minden embernek nélkülözhetetlen lenne a lecitin. Nagymértékben csökkenti vagy megszün­teti az ízületi fájdalmakat. Rendszeres fogyasztása lehetõvé teszi, hogy az ízületi bántalmakban szenvedõk gond nélkül folytassanak olyan tevékenységet, amire egyébként fájdalmaik miatt képtelenek lennének. Nagy segítség a lecitin az idõjárási frontokra érzékeny embereknek. Olyan sportolók sem nélkülözhetik, akiknek a teljesítményét ízületi fájdalmak korlátozzák. A lecitin egészséges színt ad a hajnak és csökkenti a hajhullást. Segítségével megelõzhetõ az ekcéma kialakulása. Javítja az emlékezõképességet és enyhe nyugtató hatású. Mézzel bevéve jó agytevékenység-serkentõ. Idõs, étvágytalan, kedvetlen embereknek kiváló roboráló és tonizáló szer. Jó székletlazító és puffadásgátló hatása is van.     Agyserkentõ a lecitin? A lecitin foszfatidilkolint (PC) tartalmaz, mely kolinná, majd késõbb acetilkolinná bomlik le, mely kulcsfontosságú kémiai anyag az agy számára. A lecitin az idegrendszer mûködésére is hatással van. Valójában egy kimerítõ edzést követõen a kolin szintje lecsökken testünkben, ez pedig fáradtságot eredményez. Az alacsony kolinszint alacsony acetilkolinszintet eredményez, ami azt jelenti, hogy az agyi impulzusok (azok a hírvivõk, melyek tudatják izmainkkal, hogy mikor dolgozzanak) lassabban érnek célba, ez pedig hosszabb reakcióidõt és még nagyobb fáradtságérzetet okoz. A kutatások kimutatták, hogy ha futók kolint szedtek (nem lecitint), 5 percet faragtak idejükön egy 20 mérföldes távon a placebo csoporthoz képest, és úszók esetében is drámai teljesítménynövekedést figyeltek meg.   Agyra gyakorolt hatásai a lecitinnek A lecitin hatásosnak bizonyult az agy és az idegrendszer újraprogramozásában, és egy sor pszichológiai rendellenesség kezelésére alkalmazták, beleértve a Tourette szindrómát és az Alzheimer kórt, valamint a bipoláris rendellenességet (mániákus depresszió). Ez azért van, mert a foszfatidilkolin egy foszfolipid, vagyis zsíroldékony anyag, mely az agysejtek membránjának fõ komponenseként is funkcionál (az agy 25%-ban tartalmaz foszfolipideket). A sejtmembránok kritikus szerepet töltenek be testünk kulcsfontosságú folyamataiban, beleértve a tápanyagok be-és a feleslegessé vált anyagok kijuttatását a sejtekbõl. A foszfatidilkolin az agy számára szükséges kolinmennyiség elõállítása szempontjából is létfontosságú; ebbõl aztán acetilkolin képzõdik, melynek mennyisége a korral csökken. Az alacsony acetilkolin szint memóriazavarokhoz és egyéb összpontosítási problémákhoz vezet.   Máj, anyagcsere és a lecitin A foszfolipidek nagy koncentrációban fordulnak elõ az egyéb szervekben, pl. a májban és az izmokban is. Ennek eredményeképpen a lecitinnek számos májprobléma esetén jótékony hatása lehet, beleértve a hepatitiszt, a májzsugort és a mérgezéseket, és Európában komolyan alkalmazzák is ezen esetekben. Felgyorsítja a zsírok és a koleszterin átáramlását a májon, így akadályozva meg azok felhalmozódását, és segítve elõ a méreganyagok kimosódását. Lecitin nélkül a zsírok felhalmozódnának a májban, ahol akadályoznák az anyagcserét. Hasonló okokból a lecitin fontos részét képezi a zsírok emésztését végzõ epének Ezért aztán ha nem jutunk elegendõ lecitinhez, hajlamosabbá válhatunk az epekõ képzõdésre. A kolin elõsegíti a zsírok sejtekbõl való ki-és bejutását, és hatással van a foszfokreatin szintre is.   Szívmûködés és lecitin A lecitin azon képessége, hogy a zsírok sejtekbe való be-és kijutását elõsegíti, hatással lehet az egészséges koleszterinszint fenntartására. A lecitin ugyanis elkeveri a koleszterint más folyadékokkal (jelen esetben a vérrel), mielõtt az hozzátapadhatna a sejtfalakhoz, és elzárná az artériákat. Elég különös, hogy ugyanaz a mechanizmus, ami a lecitint fontossá teszi a majonéz gyártása során, segíthet megelõzni a sztrókot, a szívrohamot, érelmeszesedést és az epekövet.

Adatvédelmi szabályzat